Ma egy különleges fényképezési technikával ismerkedünk, mellyel legtöbbször fényfestés (Light painting) néven találkozhatunk. Maga a művelet nem tűnik bonyolultnak: Kell egy fényképező, mellyel hosszú - akár több perc - záridőt használva kell fényképet készíteni. A lencse előtt fényforrásokat, lámpákat, megvilágított tárgyakat mozgatva, vagy felvillantva lehet rajzolni a levegőbe. Az expozíció alatt minden fényt érzékel a gép, melyek elmosódnak, vonalakként jelennek meg attól függően, mellyi ideig voltak fényesek, vagy voltak fényben. Kevésbé megvilágított sokat mozgó objektumok a végső képen akár teljesen rejtve is maradhatnak.

Az alábbi oldalon igen időigényes és precíz munkákat láthatunk:

http://kaalam.free.fr/nouvellesgaleries/Light/index.html

De a Google keresőjét használva napokig lehet böngészni a képek között.

Az alábbi videó ezt a technikát alapul véve készült. 96db fényképezőt helyeztek egymás mellé, s a gépekkel egyszerre fél percen át exponáltak. Stroboszkópokat, vakukat, LED-eket használtak, majd a több szögből lefényképezett alakzatokat videóvá fűzték össze, íme:

Painting with light and strobe bullet time. from Richard Kendall on Vimeo.

 Ezúttal egy közgazdasági elméletet ismerhetünk meg.

A Kondratyev-ciklus (más néven K-Hullám) kitalálójáról Nikolaj Kondratyevről kapta nevét. Az elmélet szerint egy gazdasági ciklus körülbelül 50 éves időszakonként ismétlődik. Ahogy az ábrán is látszik az elmélet vonalát fontosabb találmányok alapján lehet tagolni. Gőzgép, vasút, elektromosság, nehézipar, olaj, autógyártás, informatika, lézertechnika, űrkorszak. Mivel azonban a ciklusok igen hosszúak, így egyrészről nehezen igazolhatóak, vagy a pontosságuk terén van eltérés. Mindenesetre a 2008-as gazdasági világválság jól illeszkedik a Kondratyev-ciklusba.

(forrás: Wikipédia)

A 168 óra vizsgálata szerint a K-hullám legfőbb hátránya a pontatlanság. A fordulópontokra 5-7 éves időtartam van megadva, ami a mai világban rengeteg idő, elég ha a kormányzati ciklusokat nézzük. A tanulmányban megvizsgálták a grafikon szerint elméletileg 1998-2000 környékére eső fordulópontot. A cikkből kiderül, hogy az amerikai és a világ tőzsdéi a 2001-es New York elleni terrortámadás előtt már az év első felében zuhanásnak indultak, majd a nagyobb gond csak évekkel később következett be.
Az cáfolhatatlan, hogy valamiféle ismétlődő, ciklikus jelenségről beszélhetünk ugyan, ám a pontos és azonos hosszúságú ciklusok létezésének bizonyításával már gondok lehetnek.

 A mai óra főként filmes beállítottságú olvasóknak szól. A többiek elhagyhatják a termet!

Hol máshol, mint Hollywoodban mutatta be a Canon új Cinema EOS rendszerét a közelmúltban, ami direkt a filmiparnak szánt professzionális, Super 35 mm-es CMOS szerzorral rendelkező kamera. EF objektíveket fogadó változat is készült a PL foglalatos objektívekkel használható mellett... No de ne menjünk bele ilyen részletekbe. Akit érdekel, itt olvashat utána. Tulajdonképpen egy film a mai anyag. Vincent Laforet: Möbius c. rövidfilmje egyfajta demonstráció, ugyanis egy C300-al készült. A film rövid történetet mutat be tulajdonképpen egy gyilkosságról (vagy mégsem?). Érdekesség, hogy a filmet addig nézi az ember amíg csak akarja. Nincs vége vagy eleje. Pont mint a Möbius-szalagnak. Érdemes megtekinteni, nem hosszú. A technikai részletekről a színfalak mögött készült werkfilmben tudhatunk meg többet. A filmet elemezni nem fogjuk. Jó szórakozást!